+36 20 984 4387 info@pamlagrendelo.hu

Igazságügyi pszichológus szakértői tevékenység

A) Büntető eljárások

1. Szexuális bűncselekmények

A szexuális bűncselekmények pszichológiai hátterének vizsgálatakor a különféle kérdésfeltevések általában a következő alaphelyzetekre vonatkoznak:

I. A sértett-tanú tekintetében:

a/ A cselekmény létrejöttének valószínűsége,

b/ a cselekmény elmondásának élményszerűség,

c/ pszichoszexuális fejlődése, szexuális fejlettsége,

d/ szexuális ismeretei, ezek forrása,

e/ traumatizációja és kihatása további fejlődésére,

d/ fantáziájának az élményszerűségben vitt szerepe,

e/ esetleges betanítottság,

f/ konfabulációs készsége,

g/ a gyanúsítottal meglevő érzelmi kapcsolatának jellege,

h/ kóros, – szexuális alkat jelenléte.

II. Az elkövető tekintetében:

a/ az átélés ténylegessége,

b/ általában a pszichoszexuális fejlődése,

c/ a személyiség struktúrájának az átlagostól eltérése,

d/ a szexuális magatartást determináló személyiségvonások speciális eltérései,

e/ azok a személyiségvonások, amelyek a szexuális magatartás deviáns lehetőségeit meghatározzák, kiegészülnek-e valamilyen a bűncselekmény elkövetését elősegítő személyiségvonásokkal?

 

2. Gyermek és ifjúság elleni bűntett. A veszélyeztetés.

 

Az ebbe a körbe tartozó bűncselekményeket rendszerint a szülők, nevelési kötelezettséggel rendelkező felnőttek, többféle motívumból kiindulva, krónikus formában követik el. A cselekményben manifesztálódó magatartásformák gyakran nem körülírtak, hanem komplexek, életvitel-, életstílus-szerűek, sőt a megjelenés pillanatában áldozat-elkövető vonatkozásában interaktívak.

A vád tárgyát képező cselekmény lehet:

1. brutális bánásmód,

2. elhanyagoló nevelői magatartás,

3. veszélyeztető bánásmód,

4. bűncselekmény elkövetésére kényszerítés vagy – rávétel.

3. Külön nem felsorolt bűncselekmények

 

B) Polgári perek

Polgári perek esetén az igazságügyi pszichológus a perek előkészítésénél ritkán, rendszerint a perek folyamatában önállóan, ill. speciálisan az orvos szakértővel együtt végzi a szakértést. A polgári perek között leggyakoribbak;

1. A gyermekelhelyezéssel (szülői felügyeleti jog rendezésével) kapcsolatos perek

Ilyenek:

– a válóperek szülői felügyeleti jog rendezésével,

– az újra-elhelyezési perek,

– az örökbefogadási (ritkán névre vétel) perek.

A bíróság által feltett kérdések általában a következő témákat tartalmazzák:

– Alkalmas(ak)-e, alkalmatlan(ok)-e valamelyik vagy mind két szülő(k) a gyermek(ek) nevelésére?

– Melyik szülő alkalmasabb pszichológiai szempontból a gyermek nevelésére?

– Befolyásolják-e a szülők meg nem engedett eszközökkel a gyermeket egymás ellen?

– Melyik szülőhöz kötődik a gyermek erősebb érzelemmel?

– Milyen a testvérek kapcsolata egymáshoz? (Esetleg: szétválasztásuk pszichológiai szempontokból lehetséges-e, indokolt-e?)

– Milyen a gyermekek fejlettségi szintje?

– Esetleg, élettárs jelenlétekor, az élettárshoz fűződő érzelmi viszony milyen?

– Az esetleges magatartásproblémák milyen okokra vezethetők vissza?

A vizsgálat célja, a gyermek érdekének pszichológiai meghatározása,

a) a nevelési alkalmasság és

b) a gyermek érzelmi kötődésének megállapítása, hogy pszichológiailag megalapozzuk optimális elhelyezését.

2. A gyermek újraelhelyezése

Az egyszer már elhelyezett gyermek elhelyezésének megváltoztatásánál újbóli szakértői vizsgálatra kerül sor. Az újraelhelyezés hátterében rendszerint:

– a gyermek érzelmi kapcsolatában,

– a gyermek alapvető körülményeiben,

– a szülői magatartás és alkalmasság vonatkozásában bekövetkezett változások állnak.

 

 

3. A gyermek örökbefogadása (speciális formája: nevelő apai, anyai névre vétel)

Gyermek örökbefogadására pályázó, leendő szülő alkalmassági vizsgálatát az elhelyezési pereknél gyakorlattá vált, értelemszerűen a helyzetre érvényes kérdésfeltevések alapján az ott kialakult vizsgálati eljárás keretében végezzük, a nevelési alkalmasság interaktív részletei nélkül, mert a gyermek vizsgálatára a megbízás nem terjed ki. Javasolható, hogy örökbefogadás szándéka esetén az átlagosnál gyengébb nevelési alkalmasság kizáró ok legyen.

C) Biztosítási, illetve nem vagyoni kártérítési igények pszichológus szakértői vizsgálata

A pszichológus-szakértő ezekben a vizsgálatokban az igazságügyi orvos, igazságügyi-pszichiáter mellett, ill. önálló kirendeléssel vesz részt. Feladata a biztosítási, illetve nem vagyoni kártérítési ügyek esetében felmerülő pszichológiai komponensek vizsgálata.

D) Közlekedés pszichológiai kérdések szakértői vizsgálata

A közlekedési magatartás komplex pszichológiai folyamatok eredménye, amelyben érzékszervi-motorikus, kognitív, képességi és személyiség funkciók egyaránt szerepet kapnak. A vizsgálattal megbízott pszichológus-szakértő a feltett kérdések nyomán dönti el, hogy a komplex pszichológiai folyamatok milyen körének vizsgálata elégséges, ill. szükséges a válaszadáshoz. Az érzékszervi-motorikus, ill. képességi funkciók vizsgálata műszeres eljárások felhasználását igényelheti, ilyenkor a PÁV (közlekedési pályaalkalmasságot vizsgáló intézet) közreműködését kell kérnie.

E) Fegyverviselési engedélyezés szakértői vizsgálata

A vizsgálat szándék-motívum orientált explorációra, szükség szerint intelligencia meghatározásra és személyiségvizsgálatra terjed ki. A vélemény alkalmasságot vagy alkalmatlanságot mond ki. Az intelligencia tekintetében a gyenge átlagos vagy ez alatt lévő teljesítmény alkalmatlanságot jelent.

FONTOS

Gyermekbarát meghallgató kuckó segíti a kiskorúak pszichológiai vizsgálatát.

Szakértői vélemények felülvizsgálatát nem vállaljuk.

Vizsgálatokra kérjük, mindig hozza magával fénymásolatban az addigi pszichiátriai/pszichológiai kezeléséről szóló dokumentációt.

Olyan ügyfeleket, akiket a későbbiek folyamán szakértői vizsgálatra fogunk idézni, előzetesen semmilyen formában nem tudunk fogadni.

Olyan ügyfeleket, akiről szakértőként már nyilatkoztunk, terápiás jelleggel már sajnos személyesen nem tudunk fogadni.

Gyermek vizsgálatát kizárólag a szülői felügyeleti joggal rendelkező személyek írásbeli beleegyezését követően végzünk.

A neuropszichológia helye a igazságügy területén

Neuropszichológus kirendelését indokolja, ha

A neuropszichológiai vizsgálatok elterjedése Magyarországon, és kiemelten az igazságügy területén, napjainkban még igen csekély. Ennek elsődleges oka valószínűsíthetően abban keresendő, hogy ez a tudományterület még kevésbé ismert mind az orvosok, mind a jogászok, illetve az eljáró hatóságok számára is. Hazánkban jelenleg összesen négy igazságügyi szakértő rendelkezik általános neuropszichológiai képesítéssel.
A diagnosztikai neuropszichológia az alkalmazott neuropszichológiának azon területe, amelyben a neuropszichológus orvosi, igazságügyi szakértői, biztosítási, különböző alkalmassági (pl. tanulmányi, munka, járművezetés) kérdések megválaszolásához neuropszichológiai vizsgálatot végez agysérült személyeknél.
A klinikai neuropszichológia az agy károsodásai (elsősorban körülírt, illetve szisztémás megbetegedései) nyomán fellépő pszichés zavarok diagnosztikájával, illetve differenciál diagnosztikájával, és terápiájával foglalkozik. E zavarok közül elsősorban a kognitív folyamatokat érintők tartoznak kompetenciájába, az emlékezet, figyelem, észlelés, beszéd, írás, olvasás, számolás, gondolkodás, képzelet, mozgás- és viselkedéstervezés illetve -szervezés, téri-idői tájékozódás károsodása fordulhat elő. A központi idegrendszer sérülése közvetlenül vagy másodlagosan érintheti a betegek személyiségét és szociális kapcsolatait.2
A szakértői vizsgálat az ügyben keletkezett iratok, jelentések, leletek tanulmányozásával kezdődik és a klinikai lélektanban ilyen esetek vizsgálatánál alkalmazott diagnosztikai eljárásoknak az egyedi esetre adaptált megtervezésével történik. A neuropszichológiai vizsgálat – a megismerő folyamatok aktuális állapotának, az ép és a károsodott részfunkcióknak az elemzése, valamint a kompenzációs és megküzdési mechanizmusok feltárása – tehát individualizált eljárások alkalmazását igényli.
A neuropszichológiai tesztek használata önmagában azonban nem jelent neuropszichológiai tevékenységet, mivel megfelelő szakmai tudás is szükséges a tesztek a használatához. A beteg helyzetéhez nem megfelelően megválasztott feladatok, a nem helyes időzítés, akár károkat is okozhat a beteg számára.1
Az idegrendszer működésével kapcsolatba hozható fejlődési zavarok (pl., autizmus spektrumzavar), valamint az agyi traumák, sérülések, mérgezések és megbetegedések (pl., baleset, agyvelőgyulladás) következményeinek teljes körű vizsgálatához, az igazságügy területein azok az igazságügyi pszichológus szakértők kijelölése javasolt, akik rendelkeznek neuropszichológusi kompetenciával is. Mindez jóval differenciáltabb szemléletmódot, bővebb tesztbatéria használatot, ezért részletesebb, átfogóbb és objektívebb vizsgálatot feltételez.
  1. az eljárásban szereplők valamelyike (pl., gyanúsított, sértett, vádlott, tanú) mentális zavarokra hivatkozik, ilyeneket említ (észlelés, figyelmi folyamatok, tájékozódó-, tervező- és tanulási képességek, gondolkodás, emlékezet, motiváció, mozgásszervezés, beszéd-, írás-, olvasás vagy számolási funkciók terén). A neuropszichológus képes azonosítani olyan finomabb működési deficiteket is, amire egy egyszerű intelligencia-, vagy egyéb képességteszt nem alkalmas.
  2. elsősorban biztosítási, illetve nem vagyoni kártérítési igények esetében, ha a sértett koponya-agyi károsodás, vagyis fejsérülés következményeként említi a fenti zavarok bármelyikét.
  3. a sértett nem említ zavart, akár rákérdezésre sem, de hozzátartozói, illetve más, ügybéli szereplő, vagy az eljáró hatóság képviselője észlel olyan körülményt, ami felveti a mentális zavar lehetőségét, gyanúját.
  4. a megbetegedés és/vagy fejsérülés során a megszokott viselkedési minták jelentősen változnak a premorbid, vagyis a betegség előtti személyiségéhez képest. Érintettek lehetnek az érzelmek, az indulati élet, különböző szintű lehet a kognitív funkciók károsodása, disszociális cselekmények is létrejöhetnek. Ide sorolhatóak még az indíték zavarai, a pszichomotoros meglassulás, testi és pszichés fáradékonyság, súlyosabb esetben a személyiségnívó csökkenése, illetve személyiségzavarhoz hasonló állapotok kialakulása (organikus pszichoszindróma gyanúja).
  5. demencia, vagy magyarul elbutulás gyanúja merül fel. Akár koponya-agyi károsodás következményeként különböző formában is kibontakozhat globális demencia, előtérben álló emlékezés- vagy indíték zavarokkal (poszttraumás demencia gyanúja).
Biztosítási-, illetve nem vagyoni kártérítési igények pszichológus szakértői vizsgálatában nyert adatok értékelése a klinikai lélektan gyakorlata szerint folyik, a szakértő feladata annyival módosul, hogy a pszichodiagnosztikai megállapítások mellett a károsodás életvezetési kihatásait is véleményeznie kell. Az adatok értékelésénél azokat a valószínűsíthető eltéréseket számításba kell venni, amelyek a traumát megelőző állapotot jellemezhették és amelyekhez képest a jelenlegi állapot életminőség-romlást hozott.
A gyermekek vizsgálatánál külön feladat lehet a károsodás gátló, illetve a károsodást követő fejlődés kompenzáló hatásainak valószínűsítése. Ez a lehetséges feladat olyan mértékben egyedi, hogy általános irányelvek alig megfogalmazhatóak, a szakértő az eset alapos ismerete mellett komplex tudására hagyatkozhat csak. 3,4
Összességében elmondható, hogy minél pontosabb és célirányosabb a szakértői kompetenciakörbe tartozó lélektani kérdés4 (pl. fog-e tudni a szakmájában dolgozni a vizsgált személy? vagy képes lesz-e folytatni a tanulmányait? illetve miben nehezíti mindennapi életét az adott probléma?), annál adekvátabban tudja a pszichológus szakértő segíteni a kirendelő hatóság munkáját.
Forrás

1 Verseghi Anna, Demeter Gyula, Donauer Nándor, Mihalik Erzsébet, Osmanné Sági Judit, Pataky Ilona, Racsmány Mihály, S. Nagy Zita, Takács Mária munkaanyaga: A neuropszichológia főbb területeinek áttekintése Magyarországon 2013-ban, in: MPT honlap, Neuropszichológiai szekció.

http://mpt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=195&Itemid=213

2 Dr. Pataky Ilona, Verseghi Anna, Dr. Mihalik Erzsébet, Dr. Molnár Mária, Donauer Nándor, Pollák Ildikó: A neuropszichológiai ellátás szakmai protokollja. in: A klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia szakmai protokollja (második, átdolgozott változat, 2005.), szerk: dr.Bagdy Emőke, dr.Túry Ferenc, http://www.pszichoerdek.hu/Protokollok/Pszichoter/Default.aspx

3 Prof. Dr. Szegedi Márton nyomán összeállították: Dr. Czenner Zsuzsa, Dr. Hajnal Ágnes, Dr. Pataky Ilona: Az igazságügyi klinikai pszichológus tevékenységi protokollja. in: A klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia szakmai protokollja (második, átdolgozott változat, 2005.), szerk: dr.Bagdy Emőke, dr.Túry Ferenc, http://www.pszichoerdek.hu/Protokollok/Pszichoter/Default.aspx

4Az igazságyügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 20. számú módszertani levele, http://www.vitalitas.hu/?ctype=5&did=3741&cid=1169

5 http://www.bmm.hu/cms/neuropszichologia

Szabályozás

A szakértői vizsgálat lefolytatására

  • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény,
  • Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény,
  • Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet,
  • Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet,
  • A klinikai- és mentálhigiéniai szakpszichológia szakmai protokollja,
  • A Magyar Pszichológiai Társaság Tesztbizottságának teszthasználat irányelvei, valamint
  • Az igazságügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről szóló 20. számú módszertani levél ajánlásai szerint kerül sor.

Amennyiben szolgáltatásaink felkeltették az érdeklődését, vegye fel velünk a kapcsolatot!